37. fejezet

Sziasztok!

Meghoztam a következőt részt.
Jó olvasást!

Puszi:)

37. fejezet

Rosie a hasára fordulva ébredt, elterülve az ágya közepén. Még csukott szemmel tapogatózott maga mellett, de Chris már nem volt ott. Felült hirtelen, majd körbenézett a szobában, de semmi nyomát nem látta a fiúnak.

Egy pillanatig azt hitte, hogy visszament a szobájába vagy lement a többiekhez, de rossz érzése volt. Úgy érezte, valami nem stimmel. Fel sem öltözött csak a mamuszába és a köntösébe bújt bele. Gyorsan kiszaladt a szobából és lerohant a lépcsőn. A konyhában nagyjából mindenkit megtalált, csak Alex és Josh hiányzott, meg persze Chris.

– Nem láttátok Christ? – Amint felmérte a helyzetet már ki is bukott belőle a kérdés, még köszönni is elfelejtett, csak idegesen tekingetett körbe.

– Neked is jó reggelt! – morogta Jason, de a lány csak legyintett.

– Nem, még nem – felelte Eric.

– Biztosan még alszik – tette hozzá Stephanie és egy tányért tett le Rosie-nak az asztalra. De az ifjú nephilim csak megrázta a fejét és visszaszaladt az emeletre. Majdnem orra esett a bolyhos mamuszában, de nem érdekelte. Rossz érzése volt és csak egyre fokozódott. Kopogás nélkül rontott be Chris szobájába. Az ágyhoz lépett, ami be volt vetve, nem aludtak benne, hiszen a lány mellett feküdt az éjszaka. Benyitott a fürdőbe, de az is üres volt. Azt találta, amire számított, semmit. A fiúnak semmi jele sem volt. Mindene eltűnt. Igaz, hogy nem is rendezkedett be igazán, de az a kevés dolog is felszívódott, amit magával hozott.

Rosie ezután elhagyta a helységet és meg sem állt az utcáig. Nem érdekelte, hogy csupán egy köntösben van, most nem foglalkozott vele. Ekkor már Eric is utána szaladt megsejtve, hogy baj van.

– Nincs itt – suttogta megtörten. Vörös haja izgatott táncot járt, ahogy idegesen forgatta a fejét keresve valamit.

– Mi? – kérdezte a fiú.

– A motor – mutatott körbe Rosie az üres utcán. – Elment…

Eric arca eltorzult, egy pillanatra düh lángolt fel rajta, majd aggodalom vette át a helyét és kétségbeesés. Visszalépett a házba, a lány pedig követte.

– Ifaril! – kiáltotta rögtön, az angyal szinte azonnal megjelent.

– Mi történt? – kérdezte Jasonnel egyszerre.

– Chris lelépett – kezdte az öccse. – Maga akar végezni Saikerrel.

– De hát az öngyilkosság – sápadt el az angyal.

– Számára egy próbát megér – suttogta halkan Rosie és összehúzta magán a köntöst, hirtelen fázni kezdet. – Nem érdekli, hogy él-e vagy hal.

A szemeibe könnyek szöktek, de dacosan kipislogta őket.

– Utána kell mennünk – mondta Eric.

– Nem tudunk – rázta a fejét Ifaril. – Ahhoz, hogy bejuss a pokolba, démonvérnek kell folynia az ereidben. Még én se tudlak bevinni.

– Akkor mit teszünk? Csak várjuk, hogy meghaljon? – kérdezte a fiú.

Rosie megrázta a fejét, nem tudta ilyen könnyen feladni. Felrántotta a pince ajtaját és leszaladt az edzőtermükbe. Ahogy beviharzott azonnal a megkötözött fogolyhoz fordult, aki meglepetten húzta fel a szemöldökét.

– Szexi hálóing – jegyezte meg a fiú pimaszul, ahogy végigmérte a lányt. Fekete-lila hálóing volt rajta, ami éppen csak fedte az érzékeny pontokat, de Rosie-t most nem érdekelte, hogy miben látja őt Tim.

– Hogy lehet bejutni a pokolba? – kérdezte figyelmen kívül hagyva a megjegyzést.

– Miért nem kérdezed Christ? – ráncolta a szemöldökét a vadász. Rosie nem válaszolt, mire Timothy felnevetett. – Csak nem azért, mert lelépett. Ó, a kis hős!

– Tudod vagy sem? – erősködött Rosie.

– Sehogy – vonta meg a vállát, mire a lány már fordított is neki hátat, de ismét megszólalt. – Egyedül nem juthatsz be…

– De? – Kétkedve nézett rá vissza, de azért megtorpant.

– De – kezdte jelentőségteljesen a fiú – én be tudlak vinni, persze nem ingyen.

– Mit akarsz cserébe? – kérdezte óvatosan. Nem bízott Timben és félt attól is, hogy mit akarhat, de Chrisért meg kellett próbálnia.

– Csak annyit, hogy engedj el – felelte. – Nem nagy kérés, úgy sincs már értelme itt tartani.

– Miért bízzak benned? – kérdezte a lány.

– Nincs más választásod – nézett a szemébe Timothy. – Én vagyok az egyetlen esélyed a pokolba vezető út megtalálásához.

– És ha elengedlek, mi garantálja, hogy nem szöksz el azonnal vagy ölsz meg valakit azok közül, akiket szeretek?

– Megesküszöm rá, hogy mindenkit eljuttatok élve a pokolhoz – nézett mélyen a szemeibe a fiú. – Elviszlek a pokolba, ahol megkeresheted a szívszerelmed, ha él még, persze, ígérem.

– Életben van – jelentette ki határozottan és a kötelekhez lépett, hogy eloldozza őket.

– Honnan vagy ebben ilyen biztos? – kérdezte kétkedve.

– Csak tudom – felelte a lány és kioldozta a köteleket, amik fogva tartották.

Timothy felkelt a székről, kinyújtóztatta a tagjait és megdörzsölte a csuklóit, amiket kikezdet a béklyó. Rosie felé fordult és elmosolyodott.

– Látod, nem olyan nehéz megbízni a másikban.

– Nem bízom benned – felelte a lány. – De nincs más választásom, téged kell követnem.

– Ez az én szerencsém – mondta a vadász és elindult kifelé a pincéből.

– Csak hogy tisztázzuk – kezdte még Rosie, miközben leakasztott egy íjat a falról –, egy gyanús mozdulat és véged. Gondolkodás nélkül átlövöm a szívedet.

– Csak magamnak csinálnék problémát, ha megölnélek – nézett rá vissza a válla felett. – Túl sokan vagytok ellenem.

A nephilim bólintott, majd megkerülte a fiút és elindult felfelé a lépcsőn. Tim szorosan a nyomában volt, mint egy árnyék.

Mindenki megdöbbent, amikor meglátta a fiút Rosie után.

– Ő meg mit keres itt? – kérdezte Eric.

– Azt mondja, hogy be tud vinni a pokolba – jelentette ki a lány magabiztosan.

– És bízol benne?

– Nem nagyon van más lehetőségünk – vonta meg a vállát. Eric kelletlenül bólintott, majd Tim felé fordult.

– És hogyan is viszel be minket? – kérdezte.

– Kinyitom a kaput – felelte egyszerűen.

– Ennyi?

– Nem olyan bonyolult bejutni, mint ahogy hiszitek – vonta meg a vállát.

– És mit nyersz ezzel?

– Rosie-val megegyeztünk, hogy szabadon elmehetek utána – mondta a vadász.

Aztán kidolgozták a tervet. Úgy döntöttek megosztják az erőiket. Eredetileg Ifarillal elmentek volna a nephilimekhez rábeszélni őket a háborúra, de most Chris után kellett indulniuk. Így Stephanie-ra és Joshra maradt a Tanács meggyőzése, valamint Rehail is velük tartott. Felisz felhívta Alexet, aki Vicktorie-val már el is indult.

*

Alex letette a telefont, majd az őt aggodalmasan vizslató Vicktorie-ra nézett.

– Mi történt? – Türelmetlenül dobolt az ujjaival az asztalon, ahogy várt a fejleményekre.

– Chris elment Saikerhez – mondta ki a fiú félve –, a pokolba.

– Mit tett? – suttogta maga elé Vicktorie és letaglózva ült le az egyik székre a pultnál.

– Ifaril és a többiek utána készülnek – próbálta bíztatni, de a vámpír nem reagált, csak megrázta a fejét.

– Meg fogják menteni – folytatta.

– Igen? És hogy? – nézett fel kétkedve a kezeiről a nephilim kék szemeibe.

– Nem tudom, de megoldjuk – simította a tenyerét a lány reszkető kézfejére és megszorította azt. Vicktorie viszonozta a szorítást, majd felállt a székről és elindult kifelé.

– Mire várunk még? – nézett rá vissza, de Alex megrázta a fejét.

– Nem érünk oda időben, és azt se tudom hová kell menni.

– Én tudom, és motorral megyünk – felelte a lány.

– Azt Chris elvitte – ellenkezett.

– A sajátját – kacsintott rá Vick. – Az enyém a garázsban áll, igaz már évek óta – tette hozzá, miközben kilépett a lakásból. Alex sietve követte.

Lent a garázsban egy kissé régi és poros motort látott meg, ahogy Vicktorie lerántotta róla a ponyvát. Kívülről épnek és működőképesnek tűnt.

– Remélem, beindul – mondta a lány, majd egy bukósisakot dobott Alexnek.

– Mégis hová megyünk? – kérdezte a kezei között forgatva a fejvédőt.

– A pokolnak nincs messze az egyik bejárata – felelte Vicktorie. – Oda.

– És hogy tervezel bejutni?

– Ezzel – húzott elő a kabátjából egy kisebb üveget, ami félig volt töltve vérrel. – Jamesé, még régebben vettem le tőle.

– Nem csak démonvérrel a szervezetedben léphetsz be a pokolba? – ráncolta a szemöldökét értetlenül Alex.

– Ezt tartják – bólintott Vicktorie –, de én kutakodtam kicsit. Egy próbát mindenképpen megér.

Alex felpattant a lány mögé a motorra és a derekára fonta a karját. Vicktorie berúgta a járművet – elsőre nem indult, de másodszorra már sikerült –, majd kihajtott az utcára.

A lányt szorította magához menet közben és várta, hogy megérkezzenek. Nem tudta merre tartanak, de bízott Vicktorie-ban. Aztán nem sokkal azután, hogy kiértek a városból a motort ugrott egyet, majd irányíthatatlanná vált. Vick próbálta egyenesben tartani, de lesodródtak az útról.

Alex lerepült a járműről és egy fának csapódott, még a bukósisakban is érezte, hogy sajog a feje, és a hátát is erős ütés érte. Nehézkesen felemelte a kezét, hogy leszedje a fejéről a sisakot, de megelőzték. Fürge ujjak csatolták ki, majd húzták le a fejéről a bukósisakot.

– Jól vagy? – kérdezte azonnal Vicktorie. Alex észre sem vette, hogy máris mellé lépett.

– Igen – felelte. – Te?

– Megvagyok – biccentett a lány. – Eltört a jobb karom, vissza tudod rakni a csontot a helyére?

Alex a lány karjára pillantott, a csontja átszúrta a bőrét, erősen vérzett, de ha visszateszi a helyére, hamar meggyógyul, hiszen vámpír volt. Bólintott és ellökte magát a fától, és megfogta a lány karját.

– Háromra, jó? – kérdezte, Vicktorie bólintott, szorosan lehunyta a szemét, és a száját is összeszorította.

– Egy… – kezdte a nephilim lassan. – Kettő… Há-rom! – Visszarántotta a csontot a helyére, Vicktorie felnyögött, de nem adta több jelét a fájdalomnak.

Kinyitotta a szemét, majd biccentett a fiúnak és felállt. A karja máris összeforrt, látta, mikor nyújtotta a kezét, hogy felsegítse.

– Biztosan jól vagy? – kérdezte, mikor Alex nyögve felállt.

– Csak bevertem a hátam, nem nagy cucc – mosolyodott el halványan a fiú, így próbálva megnyugtatni. A vámpír kétkedve nézett rá, így inkább terelte a témát. – Mi történt?

Vicktorie nem válaszolt, csak a megrongálódott motorhoz lépett, majd a hátsókerékből kihúzott egy nyilat.

– A nyilam történt – szólította meg egy ismerős hang. Alex lehunyta a szemét, majd szembefordult Johnnal, aki nem volt egyedül, két másik nephilim állt mellette. – Gondoltam, befejezhetnénk a múltkori fogócskánkat. Mit szólsz hozzá?

Vicktorie morogva húzta elő a kardját, de Alex a pengére tette a kezét.

– Neked menned kell! – mondta a lánynak komolyan.

– De…

– Ezt elintézem, Chrisnek szüksége lesz rád.

Vicktorie leeresztette a fegyvert és a fiúra nézett.

– Vigyázz magadra! – suttogta, majd eltűnt a fák között.

– Velünk jössz önként Alex vagy erőszakhoz kell folyamodnunk? – kérdezte az egyik a másik két nephilim közül.

Alex John szemébe nézett, látta, hogy arra vár, ellenkezzen, így hát megadóan felemelte a kezét, majd nyugodtan várt, míg az egyik nephilim megkötözi.