Befejezett történet!

2015. szeptember 5., szombat

Prológus

Sziasztok!

Visszatértem! :D Úgy gondoltam, hogy az iskola megkezdésével én is elkezdem a 3. kötetét a történetnek.
Még érkezni fog egy új menüpont, ami jelenleg még kidolgozás alatt áll, de remélem, hogy hamarosan megnyithatom nektek.
Addig is remélem, hogy tetszeni fog ez a rövid kis bevezető.
Szóval jó olvasást kívánok!

Puszi :)


A halandó csókja
Prológus


- És mégis mit vársz tőlem? - kérdezte a démon unottan.
- Ugyanaz a célunk - felelte az angyal és közelebb lépett. - Te több erőt szeretnél, én pedig holtan akarom látni.
- Igen, igen, de mégis mi a bizonyíték rá, hogy ez nem egy csapda a részetekről? - morfondírozott és egy cseresznyét dobott a szájába, aztán pedig felhörpintette a véres koktélját.
- Milyen bizonyítékot akarsz? - tárta szét a karját.
- Hozd el nekem Peter Laser most született gyermekét - jelentette ki a démon.
- Miért? - szűkült össze gyanakvóan a szeme. - Bántani akarod?
- Ó, de édes. Csak nem aggódsz érte? - nevetett fel Saiker.
- Csak egy kisbaba - magyarázkodott.
- Nem fogom bántani, csak keverek pár csepp vért a sajátomból Ifariléhoz.
- Mégis miért? - bizonytalankodott továbbra is.
- Peter Laser megölte a kedvenc emberem, szeretnék egy újat helyette, és csak igazán így lenne édes a bosszúm - mosolyodott el élesen.
- De ebbe bele is halhat - állapította meg az angyal.
- Talán igen, talán nem - vonta meg a vállát Saiker. - Akkor hát áll az alku szárnyas barátom?

Emily kiadta a vészjelzést Ifarilnak, majd megjelent a baba kiságya mellett, amint a másik angyal eltűnt. A kicsi az ágyban feküdt, nyugodtan és csendben. A nagy kék szemeit még nagyobbra nyitotta, ahogy felnézett rá. Óvatosan felvette a karjaiba, nehogy felsírjon. Gyönyörű baba volt, még alig volt pár szál fekete haja, foga pedig egy se, de halványan mosolygott.
– Erősebb leszel, mint bármelyik nephilim vagy nephilimvadász – mondta halkan, majd végigsimított a baba arcocskáján. – Saiker gondoskodik róla.
A kicsi fészkelődött a keze között, de továbbra sem sírt fel, egy pillanattal később már nem a gyerekszobában álltak, hanem ott ahonnan indult. Saiker ott ült ahol hagyta, meg se mozdult, mintha kővé dermesztették volna, egészen idáig. Most rájuk nézett és fagyosan elmosolyodott.
– Nem hittem, hogy megteszed – nézett az angyalra meglepetten, de őszinte csodálattal.
– Ha ez kell, hogy bizonyítsam a szándékom – vonta meg a vállát. – Egyel több vagy kevesebb, végül is mindegy.
– Örülök, hogy így döntöttél – nevetett fel a démon. – Kérem a kicsit – nyújtotta ki felé mohón a kezét, és ki is kapta a kezei közül.
A pici ficergett a karjai közt, idegesebb lett, de meglepő módon még mindig nem sírt fel, csak azután, hogy a démon megitatta a vérével.
– Fáj neki? – kérdezte nagyot nyelve az angyal.
– Égette – felelte. – De már nem, elvettem a fájdalmát – ringatta a kezei közt, hogy megnyugodjon. – Most pedig vidd vissza, majd elhozom, ha elég idős lesz és nem lesz vele annyi baj.
– Mit fognak szólni a szülei? Nem veszik majd észre? – kérdezősködött kíváncsian.
– Egy egyszerű erőtlen embernek fogják hinni, hiszen nem lesz rajta jel, de még erősebb lesz, ha újra iszik a véremből.


5 megjegyzés:

  1. ÚÚÚÚÚHHH!!! AZ Chris bébibogyókám volt!!! De azzé ne vidd túlzásba ezt a gyerekezést...lehet h Chrisről van szó, de ígyse vagyok oda értük!! De most megvilágosodtam!! És nem teccik!!! Mivel teljsen Sammykérehajaz az én Chrisikém!! Nemtom mondtam e már de Semmikét nem csípem! Irritál a feje. A góré meg nagy forma! Várom a többit, heheheheheehheheheh!
    Cuppanós nagy puszi az orrodra!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nyugi nem lesz több baba, előreláthatólag :D Visszaemlékezés még lesz, de baba Chris már nem.
      Lehet, kicsit, de másban nem fog Samre hajazni ígérem.
      Puszi neked is :D

      Törlés
  2. Jujj már alig vártam a prológust és az első fejezetet is nagyon várom! Aranyos volt a baba Chris, és már nagyon várom, hogy mi lesz a felnőtt Chrisszel, Lisaval, Erikkel és a többiekkel. Hozd minél hamarabb a következő irományod! Pusszantyú! :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, hogy írtál nekem :) Felkerült az első fejezet is, remélem, hogy tetszeni fog :)
      Puszi :)

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés